A felnőtt népesség hiányzó készségei és a felnőttképzés

Egy élelmiszer-feldolgozó üzemben a feldolgozatlan alapanyagot hűtőkamrában tárolják. A kamra hőmérsékletét egy digitális kijelző mutatja, Celsius-fokban (°C). A hűtőkamra hőmérsékletének mindig -20,0 °C és -15,0 °C között kell maradnia. Vajon az alábbi hőmérsékletek megfelelnek ennek?

-21,5°C | Igen / Nem

-14,9°C | Igen / Nem

-15,2°C | Igen / Nem

Ez az egyszerű feladat a felnőtt lakosság készségeit mérő nemzetközi PIAAC teszt egyik mintakérdése. Bár a feladat csak alsó tagozatos matematikai ismereteket igényel, a 2017-es PIAAC mérés szerint a magyar munkaképes korú lakosság 18%-a nagyobb eséllyel rontotta el, mint oldotta meg helyesen. Már ez is súlyos készéghiányt jelezne, ám a legfrissebb, 2023-as mérés szerint már 28%-ra emelkedett azok aránya, akik várhatóan hibáznak ennél a feladatnál.

A romló tendencia nem magyar sajátosság:  az utóbbi 5-10 évben a fejlett országok többségében gyengültek a felnőtt lakosság készségei, de nem azonos mértékben. Észtországban például, ahol évtizedek óta prioritás a felnőttképzés bővítése, csak enyhe romlást tapasztaltak.

A gyengébb alapkészségek közvetlenül hatnak a munkaerőpiaci esélyekre: akinek gondot okoz egy ilyen egyszerű feladat értelmezése, annak valószínűleg kevésbé tud eligazodni a digitális vagy adminisztratív munkafolyamatokban is. A PIAAC-adatok szerint már egyetlen készségszintnyi különbség is számottevő: két, egyébként azonos korú, végzettségű és tapasztalatú ember közül az, aki eggyel magasabb matematikai készségszinttel rendelkezik, átlagosan 3,5 százalékponttal nagyobb eséllyel talál munkát, és körülbelül 10 százalékkal magasabb bérre számíthat.

A készségek fejlettsége szorosan összefügg az iskolázottsággal, de attól is függ, hogy ki mennyire tudta hasznosítani és frissen tartani az iskolában szerzett tudást a munkában, a mindennapokban vagy éppen önképzéssel.

Mindez nem csak a matematikára igaz. A jobb szövegértési készséggel bíró felnőttek nagyobb eséllyel dolgoznak, többet keresnek és jobban meg tudják tartani az állásukat. A digitális problémamegoldásban jártasak könnyebben boldogulnak a technológia-intenzív munkahelyeken, míg az angolul tudók gyakrabban kerülnek magasabb presztízsű és jobban fizetett állásokba.

A következő évtizedek munkaerőpiacát a rutinszerű feladatokat kiváltó robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése fogja alakítani. Egyre kevesebb olyan munka marad, amelyhez elegendőek a minimális alapkészségek és egyre fontosabbá lesz az alkalmazkodóképesség. Ha tehát a felnőtt lakosság jelentős része már ma is bizonytalan az alapvető matematikai, szövegértési vagy digitális feladatokban, az nemcsak egyéni sorsokat, hanem az egész gazdaság versenyképességét is veszélyezteti.

A fenti kérdésekről készített tanulmányunk a Munkaerőpiaci Tükör 2023-2024 című kötetben jelent meg. A tanulmány egy korábbi, részletesebb kutatási jelentésünkön alapult.

A Munkaerőpiaci Tükör a KRTK KTI rendszeres kiadványa. Ezt a kötetet Hermann Zoltán és Varga Júlia szerkesztette, felkérésükre készítettünk el korábbi munkáinkra támaszkodva négy rövid tanulmányt. 

Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont , Közgazdaságtudományi Intézet