A táppénz összegének ösztönzési hatása – egy magyar “természetes kísérlet” elemzése

Kutatásunkban megvizsgáltuk, hogy a 2011-ben bekövetkezett táppénz-plafon csökkentés hatására hogyan változott a táppénzen töltött napok száma. Mivel ekkor a táppénz maximális napi összegét a korábbi felére csökkentették, a magas keresettel rendelkezők számára jelentősen emelkedtek a gazdasági ösztönzők a munkába visszatérésre, míg az alacsonyabb keresetűeket nem érintette a változás.

Erre a “természetes kísérletre” támaszkodva, a különbségek különbsége módszerre építve becsültük meg a szabályozás-változás rövid távú hatását. Tanulmányunkban a 25 és 55 éves kor közötti, legalább két év biztosítási jogviszonnyal rendelkező, magas keresetű férfiak mintáját elemeztük. Eredményeink arról tanúskodnak, hogy azok körében, akiknek a napi táppénz-összege a korábbi felére csökkent, a táppénzen töltött napok száma jelentősen esett, míg a táppénzt igénybe vevők aránya csekély mértékben.  Számításaink szerint a táppénzen töltött napok számának a táppénz összegére mért rugalmassága -0,45.

Ha megvizsgáljuk az érintettek korábbi egészségügyi állapotát az egészségügyi költéseik alapján, azt látjuk, hogy a rosszabb egészségügyi állapotúak esetében valamivel kevésbé csökkent a táppénzen töltött napok száma. Az, hogy a jobb egészségügyi állapotban lévők rugalmasabba reagáltak a táppénz-csökkentésre utalhat arra, hogy részben a táppénzzel kapcsolatos visszaélések csökkentek. Ugyanakkor a rosszabb egészségügyi állapotúak is valamivel kevesebb időt töltenek táppénzen, vagyis elképzelhető, hogy sokan még nem teljesen gyógyultan térhetnek vissza a munkába az intézkedés hatására.

Végül érdemes hangsúlyozni, hogy az intézkedés hatására a potenciálisan érintettek körében mintegy 40 százalékkal mérséklődtek a táppénz-kiadások. Azonban a csökkenés 60 százaléka a táppénz összegének radikális esésének tudható be, nem az érintettek viselkedésének megváltozásának.

A kutatást az OTKA finanszírozta, és az abből készült tanulmány megjelenés alatt áll a Research in Labor Economics 2019-es évfolyamában.

Országos Tudományos Kutatási Alap