A bevándorlás a hazai munkavállalók karrierjét segíti

Az elmúlt két évben elindult, Nyugat-Európa felé irányuló új bevándorlási hullám kapcsán előtérbe került a kérdés: rontja-e a hazai munkavállalók munkapiaci kilátásait, ha nagyszámú bevándorló (vagy menekült) érkezik az országba? A válasz: nem, sőt a hazai munkavállalók már 3-4 évvel a bevándorlók megérkezése után béremelkedést könyvelhetnek el, anélkül, hogy számottevően csökkenne a foglalkoztatottságuk.

Mette és Peri (2016) az 1991 és 2008 között Dániába érkező, jellemzően alacsonyan képzett menekültek hatását vizsgálja a hasonló készségekkel rendelkező hazai munkaerőre. Az alábbi ábra összegzi következtetéseiket, melyek rámutatnak, hogy a hazai munkaerő munkabére emelkedett, és foglalkoztatottságuk nem csökkent.*

* A foglalkoztatottsági hatás statisztikailag nem szignifikáns.
A függőleges tengely értékei százalékban értendők. A vízszintes tengely értékei a bevándorlás időpontjához képest jelölik az éveket (bevándorlás éve = 0. év).
Forrás: Foged, Mette és Giovanni Peri. 2016. "Immigrants' Effect on Native Workers: New Analysis on Longitudinal Data." American Economic Journal: Applied Economics, 8(2): 1-34.

Hogyan lehetséges ez? Az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók általában, - vagy szakképzettség, vagy nyelvtudás híján – egyszerű, fizikai munkakörökben próbálnak elhelyezkedni. Ezekben az állásokban a hazai munkavállalókkal versengenek és rontják a munkapiaci esélyeiket. A hazai munkavállalók többsége azonban át tud lépni bonyolultabb munkát igénylő, magasabb beosztású és jobban fizetett munkahelyekre. Ahhoz, hogy ez a pozitív folyamat kibontakozhasson, mindenekelőtt arra van szükség, hogy a hazai munkavállalók rendelkezzenek olyan alapvető képzettséggel, amelyre építve képessé válnak a komplexebb feladatok ellátására is. Azaz, a bevándorlást Magyarország is akkor tudja a saját javára fordítani, ha a középfokú oktatásban nagyobb hangsúlyt kap az alapkészségek fejlesztése.

A fenti következtetéseket részletesebben is kifejtjük rövid tanulmányunkban, mely a Munkaerőpiaci Tükör 2015-ös számában jelent meg. Ebben az elmúlt tizenöt évben megjelent mintegy húsz empirikus közgazdaságtani munkára támaszkodtunk, amelyek - elsősorban nyugat-európai adatokra építve - a bevándorlás hatását vizsgálták a hazai munkavállalók bérére, illetve foglalkoztatottságára.

MTA KRTK – Közgazdaságtudományi Intézet