A szociális ellátórendszer két radikális reformjának hatása az egészségi állapotra és a munkapiaci kimenetekre

Kutatási projektünkben a szociális ellátórendszer két radikális reformjának hatására adunk becslést.

Az egyik általunk vizsgált hatás az álláskeresési járadék hosszának 2011-ben bekövetkezett drasztikus csökkentése 9 hónapról 3 hónapra. Kutatásunk e részében a járadék igénybevételét és a munkanélküliségből való kilépést rövid távon, a foglalkoztatottak jövedelmét és a foglalkoztatás stabilitását középtávon elemezzük. Feltevésünk szerint a reform hatására a munkanélküliek rosszabb minőségű munkahelyeket is elfogadtak, ennek következményei (alacsonyabb társadalombiztosítási kifizetések és az ismétlődő munkanélküliség miatti magasabb jóléti ellátások) pedig az állami költségvetésre is kihatnak, és jelentősen ellensúlyozzák a reform eredeti, megtakarítást célzó törekvéseit.

Empirikus stratégiánk a regressziós diszkontinuitás technikáján alapul, amellyel összehasonlítjuk azoknak a kimeneteit, akik a reform hatályba lépése előtt veszítették el munkahelyüket azokéival, akiket a reform után bocsátottak el. Az elemzéshez az államigazgatási adatokat tartalmazó, nagyméretű és pontos ADMIN3 adatbázist használjuk, a 2003-2017 közötti időszakra vonatkozóan.

Projektünk második része a 2012-ben életbe lépett rokkantsági reform hatását vizsgálja, amely nem csak azt célozta meg, hogy csökkentse a rokkantsági juttatásokba történő beáramlást, de azt is, hogy visszavezesse az egészségkárosodott embereket a munkapiacra. Ugyanazt az adatbázist, valamint különbségek különbsége és matching módszereket használunk a reform hatásának vizsgálatára. Megbízható adatbázisunk és a széleskörű reform lehetővé teszik, hogy a korábbi irodalomnál részletesebb képet kapjunk a rokkantsági ellátások szigorításának egészségre, foglalkoztatottságra, bérekre és a munka minőségére gyakorolt hatásáról.

A projekt két vizsgálati tárgyának együttes célja, hogy empirikus eredményekkel szolgáljon a magyar szociális- és foglalkoztatáspolitika számára a pénzbeli ellátások rendszerének evidencia-alapú kialakításához.

A kutatásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) “OTKA” pályázatán nyertünk támogatást.

NKFIH