Munkaerőhiány csökkentése képzett külföldi munkaerővel - a foglalkoztatási szolgálatok szerepe

Noha a COVID-19 járvány Európa-szerte felülírta a korábbi években tapasztalt munkaerőhiányt, a demográfiai és technológiai változások miatt bizonyos ágazatokban továbbra is kihívást jelent a képzett munkaerő hiánya a legtöbb uniós tagállamban. 

Ezt a kihívást már nem lehet kizárólag az EU-n belüli mobilitás ösztönzésével kezelni, ezért érdemes megvizsgálni a harmadik országbeli magasan képzett munkaerő toborzásának lehetőségeit. 

Annál is inkább, mert az EU versenyhátrányban van a magasan képzett munkaerő bevándorlását illetően: az OECD-országokba harmadik országból érkező szakképzett bevándorlók 68%-a nem Európán belüli úti célt választ, hanem inkább az USA-t, Kanadát vagy Ausztráliát. 

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózata (Network of European PES) részére készült BI tanulmány áttekinti az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepét az EU-n kívüli országokból érkező, magasan képzett munkaerő toborzásában.

A tanulmány hat fő fejezetre tagolódik:

1. A harmadik országbeli magasan képzett munkaerő toborzásának szükségessége;

2. A jelenlegi uniós stratégiák;

3. Az ÁFSZ jelenlegi szerepe a nemzeti bevándorlási stratégiák megvalósításában;

4. Az ÁFSZ tevékenységének kibővítési lehetőségei, más partnerek bevonásának lehetőségei;

5. Jó gyakorlatokat és kihívások;

6. Ajánlások az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózatának.

A tanulmány alapjául interjúk, irodalom áttekintés és egy felmérés szolgált, amelyet a projekt keretében Ausztriában, Flandriában (Belgium), Németországban, Spanyolországban, Finnországban, Lettországban és Lengyelországban töltöttek ki a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok.

A Budapest Intézetet a németországi ICON Intézet bízta meg a tanulmány elkészítésével. Az ICON Intézet az Európai Bizottság megbízásából nyújt szakmai támogatást az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózatának.

ICON Intézet (Németország)