A Kohéziós Politika hatása a korrupcióra

Rövid tanulmányunknak két fő célja van: egyrészt áttekintjük az Európai Unió Kohéziós Alapjának forráselosztásával kapcsolatos rendszerszintű korrupcióról elérhető kutatási eredményeket, másrészt javaslatokat teszünk a helyzet javítására.

A kohéziós politika deklarált célja a gazdasági és szociális különségek csökkentése. Ugyanakkor politológusok rámutatnak, hogy az EU költségvetése és a támogatott tagország közötti transzeferek nagyságát és feltételeit politikai aktorok közötti alkufolyamatok határozzák meg. Emellett annak mérése, hogy a kohéziós politika hogyan és milyen mértékben hat a támogatott régiók és országok gazdaságára, jelentős módszertani akadályokba ütközik.

Az irodalom rámutat számos veszélyre is, amelyek súlyossága a helyi szakpolitikától és intézményi környezettől függ. Ezek a segélyfüggőségtől a járadékvadászatig, a gazdaságpolitikai célok eltérülésétől a korrupcióig terjedhetnek.

Ez utóbbi egyike azoknak a csatornáknak, amiken keresztül a kohéziós politika a tervezettnél kevesebb társdalmi hasznot hozhat, illetve bizonyos esetekben akár káros is lehet.

A kevésbé fejlett tagállamokban a kohéziós alapok felhasználásához kapcsolódóan a korrupció számos ponton hatással lehet a politikai és hivatali folyamatokra, a fejlesztési célok meghatározásától a projekt kiválasztáson  és a közbeszerzéseken át a források elköltéséig.

Mit lehet tenni? Amellett érvelünk, hogy több irányban is politikai nyomásra van szükség: növelni kell a problémával kapcsolatos tudatosságot mind a nettó befizető, mind a támogatott tagállamokban, javítani kell az EU-szintű értékelési, visszajelzési és tanulási folyamatokat, közvetlenül kell támogatni a helyi aktorokat (pl. önkormányzatokat és civil szervezeteket), a valódi eredményektől függőbb rendszert kell kidolgozni és biztosítani kell a kohéziós politika megvalósításának gyakoribb, alaposabb demokratikus ellenőrzését.

Emellett azt is felvetjük, hogy fontolóra lehetne venni a kohéziós alapok egy részének átirányítását egy EU-szintű jóléti rendszer finanszírozására, ami közvetlenül segítené Európa anyagilag leginkább hátrányos helyzetű polgárait.

2015 novemberében az Európai Parlament Zöldek/EFA frakciója megbízta a Budapest Intézetet, hogy írjon egy irodalomösszefoglaló elemzést és tegyen javaslatokat az Európai Kohéziós Politikával és a korrupcióval kapcsolatban. 

Az Európai Parlament Zöldek/EFA frakciója