Az adórendszer hatékonysága

A magyar gazdaság lassulásáról folyó vitákban a 2000-es évek közepe óta sokan és sokféle javaslatot tettek az egyik lehetséges gyógymód, az adóreform kívánatos irányára. A globális válság egyfelől rövidtávon tovább szűkítette egy ilyen reform mozgásterét, másfelől viszont még sürgetőbbé is tette a magyar gazdaság versenyképességének javítását.

Az adórendszer átalakítása önmagában nem elegendő a növekedés beindításához, de egy jó reformnak jelentős hatása lehet, és felerősítheti a más téren elindított változások jótékony hatásait. A jó adóreform alapvető feltétele, hogy a diagnózist és a reform lépéseit is a lehető legpontosabban, a lehető legtöbb rendelkezésre álló információ alapján dolgozzák ki. A Magyar Nemzeti Bank kutatóival együttműködésben készített tanulmányunk  ehhez igyekszik hozzájárulni a magyar adórendszerről ma elérhető ismeretek összefoglalásával.

A tanulmány nem ad receptet a jó adóreformra – hiszen ez a szakmai kérdéseken túl értékválasztások, politikai döntések függvénye is – de jónéhány eddig felmerült javaslat esetében megmutatja, hogy az adott cél elérésére más, hatékonyabb megoldás is létezik.

Az eddigi reform-javaslatokban nagyobb figyelmet kapott az adócsalás visszaszorítása, mint a foglalkoztatás ösztönzése. Az adócsalásra fókuszáló, és eközben a képzetlen munkaerő bérköltségét megdrágító átalakítás, mint például a minimálbér emeléssel kompenzált egykulcsos szja bevezetése két szempontból sem lenne hatékony. Egyfelől tovább rontaná a nagy jóléti kiadások – alacsony foglalkoztatás rossz egyensúlyát, másfelől feleslegesen nagy bevétel kieséssel járna. A jól keresők adóbefizetését ugyanis elsősorban a marginális adókulccsal lehet ösztönözni, aminek csökkentésére számos eszköz kínálkozik; ezek közül az átlagos kulcs radikális és általános csökkentése a lehető legdrágább megoldás.

Budapest Intézet