A punitív büntetőpolitika hatása a büntetéskiszabásra és ennek költségvetési hatása

A büntetőpolitika “punitív fordulata” már régóta áll a kriminológia fókuszában, mint a csökkenő bűnözés és a növekvő börtönnépesség együttes fennállásának magyarázata. A kettő között kinyíló olló Magyarországon is megfigyelhető. Az irodalom azonban leginkább néhány konkrét, „ikonikus” jogintézményekre koncentrál, mint a három csapás intézménye.

A kutatás kiinduló hipotézise, hogy e „punitív fordulat” a büntetéskiszabási szabályok és az egyes bűncselekmények büntetési tételeinek apróbb változtatások útján történő szigorításából ered, ezen egyenként aprónak tűnő változtatások hatásainak összességéből adódik. Ezek sokkal nagyobb részben járulnak hozzá a növekvő börtönnépességhez, mint a punitivitás szimbolikussá kikiáltott megtestesítői. A jelenség Magyarországon különösen figyelemre méltó, hiszen 2010 óta számos olyan Btk-módosítás történt, amik a szabadságelvonással nem járó büntetések alkalmazhatóságának körét szűkítik, vagy növelik a kiszabható szabadságvesztések hosszát.

Kutatási partnerünkkel közösen azt mértük fel, hogy a változások hogyan hatnak ítélkezési gyakorlatra, és ezek milyen mértékben növelték a börtönnépességet és a büntetés-végrehajtás költségeit. 

A projekt az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) keretében, az MTA Társadalomtudományi Kutatóözpont Jogtudományi Intézetével együttműködésben valósult meg.

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal