Az szja újraelosztási hatásának feltérképezése

Becsléseink szerint Magyarországon az adózók legalsó jövedelmi tizedébe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékponttal több adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók.  Ezt nagyrészt három tényező alakítja: a gazdagabbak nagyobb megtakarítási képessége, a magas áfakulcs és a lényegében egykulcsos szja.

Abban nincs semmi szokatlan, hogy az áfa regresszív (azaz a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint a szegényebbek): ez a legtöbb országban így van, és az a fő oka, hogy a gazdagabbak jövedelmükhöz képest kevesebbet fogyasztanak (és többet tesznek félre). Magyarországon azonban ez a hatás viszonylag erős, mivel az áfakulcs magas: az EU-ban átlagosan 21%, szomszédaink többségében 20 %, míg nálunk 27%. Abban is különleges a magyar megoldás, hogy az szja-rendszerben nincs olyan elem, ami a fogyasztási adók regresszivitását érdemben ellensúlyozná.

A gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal az szja kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. A gyermekes adózók esetében a befizetett adó összege a gyerekek számától és a jövedelemtől is függ, de ez alig befolyásolja a teljes adóteher eloszlását. Ennek egyik oka, hogy az összes adózónak csak 23 százaléka érvényesít családi adókedvezményt, és a gyermekekkel kapcsolatos összes adó- és járulékkedvezmény nettó értéke az összevont jövedelem alig 2 százalékát teszi ki. A másik ok, hogy a családi adókedvezmény többet oszt a magasabb jövedelműeknek: 2020-ban a kedvezmények csaknem fele az adófizetők felső harmadának jutott (még úgy is, hogy 2014 óta az alacsonyabb jövedelműek a járulékból is levonhatják a kedvezményt). Forintban kifejezve a magasabb jövedelmi tizedek felé haladva növekszik a kedvezmény összege: az adózók legalsó tizedében a családi kedvezményt igénylők átlagosan havi 7, a legfelső tizedbe tartozók csaknem 40 ezer forintnyi kedvezményben részesülnek.

A fenti tanulságok egy részletes elemzés eredményei, amelyben a magyar adórendszer újraelosztási hatásait vizsgáltuk olyan egyéni szintű adminisztratív adatbázisok segítségével, amelyek eddig nem álltak a kutatók rendelkezésére. A számítások részleteit a kutatási jelentés tartalmazza. 

A BI a Polgár Alapítvány az Esélyekért megbízásából végezte a kutatást.

Polgár Alapítvány az Esélyekért