Hogyan ösztönözhető a fiatalok foglalkoztatása?

2021.11.08.

A fiatal álláskeresőket célzó programok értékeléséről és az ifjúsági foglalkoztatásbővítés egyéb lehetőségeiről is szó volt a 2021. évi sziráki konferencián.

A BI által a „Munkagazdaságtani kutatások 2021” konferencia programján belül szervezett szekció egyrészt jó lehetőség volt arra, hogy számos neves külföldi konferencia után hazai pályán, a munkaerőpiaccal foglalkozó magyar szakembereknek ismertessük a Youth Employment PartnerSHIP (YEP) kutatásunk friss eredményeit. Az idei konferencia hibrid formája (a személyes részvétel mellett online is követhetők voltak az előadások) ugyanakkor azt is lehetővé tette, hogy olyan érintett szakpolitikai döntéshozókat is meghívhassunk az egyébként akadémiai jellegű eseményre, akik így „elsőkézből” szerezhettek tudomást azokról az eredményekről, amelyek a megfelelő szakpolitikai lépések meghozatalához hasznosnak bizonyulhatnak.

A szekció első, „The Impact of Payroll Tax Subsidies: Theory and Evidence” című előadásában Bíró Anikó, a KRTK-KTI munkatársa bemutatta, hogy a Magyarországon a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett munkáltatói járulékcsökkentések milyen mértékben növelték meg a fiatalok foglalkoztatását, különösen az alacsony bérű (és termelékenységű) vállalatoknál.

„Can a short-term job trial programme kick-start young jobseekers’ careers?” című előadásában Krekó Judit, a BI vezető kutatója részletesen ismertette a YEP projekt célját és hátterét, nevezetesen, hogy négy partnerország kutatói végeznek tényellentétes módszeren és adminisztratív adatok elemzésén alapuló hatásvizsgálatokat a fiatal munkanélkülieket célzó programok értékeléséhez. Hosszabban kitért a Magyarországon bevezetett 90 napos munkatapasztalat-szerzési program tanulságaira. Ezek közül a legfontosabb, hogy bár a program fiatalok foglalkoztatását növelő hatása bizonyítottan pozitív, célzásának finomhangolására még szükség van ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű, leginkább rászoruló fiatalok is nagyobb számban vehessenek részt benne.

Az előadást követő beszélgetés során két javaslatot vetettek fel a szakértők. Először: fontos lehet annak vizsgálata, hogy bekerültek-e roma fiatalok a programba, és a munkatapasztalat-szerzés mennyiben tudta a roma fiatalokkal szembeni diszkriminációt enyhíteni. Másodszor: a programba beválogatás során a nem megfigyelhető jellemzők alapján történő szelekció szerepét érdemes tovább elemezni. 

A szekció harmadik és egyben utolsó „Fiatalok a munkaerő-piacon és a munkaügyi rendszerben a COVID válság idején” című előadásában Csillag Márton, a BI vezető kutatója először rámutatott, hogy nem csupán a pandémia első hulláma alatt volt igen jelentős a fiatalok foglalkoztatottságának visszaesése. A járvány hatása nem múlt el nyomtalanul, ugyanis a fiatal nők körében 2021 második negyedévében is jelentősen magasabb volt a nem tanuló és nem dolgozók aránya, mint két évvel korábban.  Ezután a munkaügyi (NFSZ regiszter) adatokat vizsgálva úgy találta, a COVID veszteseinek a 2019-2020 telén munkanélkülivé váló fiatalok tűnnek, hiszen az első hullám az ő kilépési esélyeiket érintette a leginkább. Az első hullám alatt munkájukat vesztőknek nincs rosszabb esélye a kilépésre a regiszterből, és ez a csoport jóval kedvezőbb összetételének tudható be, amit az is mutat, hogy több mint kétharmaduk jogosult volt álláskeresési járadékra.   

A „Hogyan ösztönözhető a fiatalok foglalkoztatása?” szekció előadásai a KRTK-KTI honlapján is elérhetőek.

A konferencia teljes programja itt tölthető le.

A fiatalok foglalkoztatását vizsgáló konferencia-szekció megrendezésére az EGT Alap és a Norvég Alap által finanszírozott „Youth Employment PartnerSHIP” nemzetközi projekt keretében került sor. A 2018 végén indult kutatási projekt egyik célja a Lengyelországban, Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban működő, fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok hatékonyságának mérése.