A megerősített Ifjúsági Garancia Programmal az állami foglalkoztatási szolgálatokra is új feladatok hárulnak
2021.06.04.
Miként vonhatók be a megerősített Ifjúsági Garancia (IG) Programba a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok? Elérésüket, készségeik fejlesztését és mentális állapotukat segíthetik-e a foglalkoztatási szolgálatok iskolákkal, szociális szolgáltatókkal és más helyi civil szervezetekkel kiépített szorosabb együttműködése?
2020 októberében az Európai Unió Tanácsa egy megerősített Ifjúsági Garancia Program létrehozásáról döntött, mely több lényeges pontban módosította a fiatalok munkapiaci indulását segítő program eddigi célkitűzéseit. Az egyik leglényegesebb változást azoknak a kiszolgáltatott helyzetben lévő (például etnikai kisebbségekhez tartozó vagy fogyatékossággal élő) fiataloknak a bevonása jelenti, akiket eddig - számos okból kifolyólag - nem tudott elérni az IG Program.
E hátrányos helyzetű csoportok megcélzásával egyidejűleg még fontosabbá vált: 1. a kiegészítő szociális szolgáltatások (mint például a mentálhigiénés vagy a coaching jellegű személyes tanácsadások), valamint a különféle (IT és alapkészségeket fejlesztő) felzárkoztató képzések megléte; 2. a pedagógiai intézményekkel, helyi civil szervezetekkel, szociális munkásokkal való partnerségek kiterjesztése és szorosabbra fűzése.
De hogyan hat mindez a foglalkoztatási szolgálatok eddigi tevékenységére az EU tagállamaiban?
Ahogy az az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózata (Network of European Public Employment Services) által 2021. március 18-19-én online megrendezett tematikus workshopon is kiderült, az egyik legnagyobb nehézséget az állami intézményekkel szemben rendszerint bizalmatlan, inaktív fiatalok elérése jelenti. A brüsszeli regionális foglalkoztatási szolgálat például éppen ezért a helyi viszonyokat jól ismerő, az ottani hátrányos helyzetű fiatalokkal már aktív kapcsolatokat ápoló ifjúságvédelmi szervezeteket bízta meg azzal, hogy az IG Programról tájékoztassa, illetve beszervezze az arra leginkább rászorulókat. Hasonló alapgondolat fogalmazódik meg Franciaországban az „1 fiatal, 1 megoldás”-terv keretében, ahol a regionális szinten működő helyi tanácsadó szolgálatok (mission locales) aktívan részt vesznek a bevonás lebonyolításában, és szolgáltatások széles palettáját kínálva segítik a rászoruló fiatalokat a számukra legmegfelelőbb támogatási forma megtalálásában. Említésre méltó az észt foglalkoztatási szolgálat „mobil”szolgáltatási módszere is, melynek keretében munkatársaik maguk keresik fel a kiszolgáltatott helyzetben lévő (például a munkaügyi kirendeltségektől messze eső, hátrányos helyzetű településeken élő) fiatalokat és szüleiket, hogy eredményesebben tudják felajánlani szolgáltatásaikat azoknak, akik ezt maguktól sosem vennék igénybe. Egyedülálló kezdeményezésük még az is, hogy börtönökben fogvatartottaknak nyújtanak többek között álláskereséssel, képzési lehetőségekkel és adósságkezeléssel kapcsolatos személyes tanácsadást. Ugyancsak innovatívnak és sikeresnek mondhatóak a Finnországban működő ifjúsági központok (Ohjaamo), melyek egyszerre biztosítanak munkakeresésre vonatkozó tanácsadást, illetve mentálhigiénés és egyéb szociális szolgáltatásokat az arra rászoruló munkanélküli fiataloknak.
Csillag Márton, a BI vezető kutatója az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózatának készített tematikus elemzésében a foglalkoztatási szolgálatoknak a megerősített IG Program miatt kibővülő és megújuló szolgáltatásairól, illetve az ezekre való felkészülésről ad áttekintést, miközben az ugyancsak a BI szakmai támogatásával megrendezett tematikus műhelytalálkozó során elhangzott számos kérdést, problémát, innovatív megoldást és jó gyakorlatot is megemlíti.
A projektről itt olvashat bővebben.