Hogyan tud Európa versenybe szállni az USA-val és más országokkal a legjobb szakértőkért?

2020.12.01.

Az EU más OECD-országokhoz viszonyítva le van maradva a magasan képzett munkaerő bevonzásában, de a közös intézkedések erősítése és a munkaügyi szolgálatok aktívabb szerepvállalása sokat javíthat a helyzeten.

Bár a demográfiai és technológiai változások miatt a legtöbb EU-tagállam hosszú távon küzd a képzett munkaerő hiányával, a harmadik országból érkező, magasan képzett külföldi munkavállalók, egyetemi hallgatók és vállalkozók 68%-a nem Európán belüli úti célt választ, hanem az általuk az OECD felmérések szerint sokkal vonzóbbnak ítélt USA-t, Kanadát vagy Ausztráliát.

Noha a toborzás jelenleg inkább magáncégek szervezésében zajlik, a magasan képzett külföldi munkaerő hatékony bevonzása és integrációja több szempontból is állami beavatkozást tehet szükségessé. A fogadó országba való belépés és ott tartózkodás szabályozásának kialakítása mellett, az állam szerepet játszhat abban is, hogy megbízható és naprakész információkat szolgáltasson az álláskeresőknek és a munkaadóknak, együttműködjön a küldő országok hatóságaival, valamint megkönnyítse a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedést. Friss kutatások felhívják a figyelmet néhány olyan nehezítő tényezőre is, melyek esetében az államnak egyértelműen felelőssége van, ilyen például a készségek és képesítések nehézkes elismertetése, valamint a toborzási folyamat közbeni diszkrimináció.

A decemberben közzétett tanulmányunkban áttekintjük a jelenlegi helyzetet, és elemezzük az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ) szerepét és tevékenységeit az EU-n kívüli országokból érkező, magasan képzett munkaerő toborzását, valamint a készséghiány csökkentését illetően.

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága számára készített tanulmány bemutatja a magasan képzett munkaerő hiányának hátterét, elemzi a jelenlegi EU-stratégiákat és a foglalkoztatási szolgálatok jelenlegi szerepét a nemzeti bevándorlási stratégiák megvalósításában. Megvizsgálja az ÁFSZ szerepének bővítési lehetőségét, elemzi a meglévő kihívásokat és a bevált gyakorlatokat, valamint ajánlásokat nyújt számos szereplő, köztük az ÁFSZ-hálózat számára.

A projektről itt olvashat bővebben.