Lehet még munkaerő-tartalék a hátrányosabb helyzetű régiókban

2019.12.09.

Északkelet-Magyarországon a legmagasabb a se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok száma, ráadásul ők nagyobb arányban is szeretnének dolgozni, mint a többi régió hasonló fiataljai.

A fiatalok munkanélkülisége az ország összes régiójában jelenlévő probléma, azonban jelentős különbségek vannak az egyes térségek között. Közép-Magyarországon és az általában is alacsonyabb munkanélküliségi rátákkal rendelkező nyugati megyékben a pillanatnyilag se nem dolgozó, se nem tanuló (NEET) 15-30 éves fiatalok kisebb arányban keresnek munkát vagy akarnak egyáltalán dolgozni. Vagyis itt a pillanatnyilag nem dolgozók nagyobb része esetén feltételezhető, hogy valamilyen egyéb, munkavállalást akadályozó tényező – családi okok, gyereknevelés, betegség – miatt nem foglalkoztatottak, nem pedig azért, mert nem találnak munkát.

Ezzel szemben az általában is magasabb munkanélküliségű régiókban, így a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön a se nem dolgozó se nem tanuló fiatalok több mint fele keres munkát, vagy akarna dolgozni, ami majdnem duplája az észak-nyugati régiók adatának.

Emellett az is érdekes, hogy a magasabb munkanélküliségű megyékben a dolgozni akarók nagyobb százaléka regisztrál a munkaügyi hivataloknál, mint álláskereső. Ez utalhat arra, hogy közöttük nagyobb arányban vannak olyanok, akik hosszabb ideje munkanélküliek, illetve akik nehezebben tudnak önállóan állást találni.

A Budapest Intézet részt vesz az EGT Alap és a Norvég Alap fiatalok munkavállalását támogató programja által finanszírozott “Youth Employment PartnerSHIP” projektben, melynek célja, hogy Spanyolországban, Magyarországon, Olaszországban és Lengyelországban futó, fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok elemzésének segítségével adjon választ arra a kérdésre, hogy mennyire hatékony támogatást kapnak a fiatalok a munkaerőpiacon. A projektről bővebben itt olvashat.