A nem dolgozó fiatalok nagy részének családi okokból nincs állása
2019.09.06.
Az állástalan és nem is tanuló fiatalok nagy része családi vagy egészségügyi okokból nem is tudna dolgozni.
A jelenlegi munkanélküliek között nagymértékben felülreprezentáltak a fiatalok – a 15-24 éves korosztályban meghaladja a 11 százalékot a munkanélküliségi ráta, szemben a 15-74 éves korosztály 3,4 százalékos átlagával -, így fontos annak vizsgálata, hogy ők miért nem tudnak elhelyezkedni.
Ahhoz, hogy megnézhessük, hogy közülük kik vezethetők be vagy vissza a munkaerőpiacra viszonylag rövid időn belül, és így kiket érdemes megcélozni a fiatalok munkavállalását támogató Ifjúsági Garancia programmal, érdemes megvizsgálni az állástalanság okait. Ha különböző csoportokra bontjuk azokat a 15-30 éves pillanatnyilag se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalokat az élethelyzetük szerint, jelentős különbségeket látunk a csoportok között a 2018-as Munkaerőpiaci Felmérés adatai alapján.
Az alábbi grafikonon az első csoportban olyanok vannak, akik csak a munkáltató jelzésére várnak, hogy mikor állhatnak munkába. A második csoportba a kevesebb, mint egy éve állást keresők tartoznak, míg a harmadikba azok, akik már több mint egy éve keresnek állást. A reményvesztett álláskeresők csoportjába tartoznak azok, akik bár szeretnének dolgozni, már nem keresnek aktívan állást, mert úgy gondolják, hogy úgysem találnának. A következő két csoportban azok vannak, akik különböző családi okokból vagy tartós betegség miatt nem tudnak munkát vállalni.
A NEET fiatalok legnagyobb része családi okokból nem keres munkát, és érthető módon közülük rendkívül kevesen veszik igénybe a munkaügyi központok szolgáltatásait is, mint ahogy a tartós betegek is. Jelentős számban vannak még a rövidebb ideje állást keresők, és ők nagy arányban regisztrálnak a munkaügyi kirendeltségen is. Érthető módon azok, akik már nem keresnek aktívan munkát, mert elvesztették a reményt abban, hogy állást találnak, kisebb arányban regisztráltak a munkaügyi kirendeltségeken.
A Budapest Intézet részt vesz az EGT Alap és a Norvég Alap fiatalok munkavállalását támogató programja által finanszírozott “Youth Employment PartnerSHIP” projektben, melynek célja, hogy Spanyolországban, Magyarországon, Olaszországban és Lengyelországban futó, fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok elemzésének segítségével adjon választ arra a kérdésre, hogy mennyire hatékony támogatást kapnak a fiatalok a munkaerőpiacon. A projektről bővebben itt olvashat.