Nem szabad elkapkodni a bürokráciacsökkentést

2016.03.18.

Nehezen követhető, hogy eddig mit ért el a kormány az adminisztrációs terhek csökkentése terén. Bár most lendületet kaphat a program, fontos lenne a minőségre is ügyelni.

Magyarországon rendkívül magas összeg, egyes adatok szerint a GDP 7-9 százaléka megy el adminisztrációs terhekre. A Széll Kálmán Terv első része már 2010-ben előrevetített egy nagyobb szabású bürokráciacsökkentést, amivel az NGM szerint 500 milliárd forintot spóroltak, ugyanakkor ez nehezen ellenőrizhető.

„A mai napig nem tudjuk pontosan, hogy a kormány intézkedési tervében megjelenő vállalások közül hány valósult meg, milyen formában, és pontosan mennyivel is csökkentették a számszerűsített (forintköltségekbe átszámolt) bürokratikus terheket. Ilyen elemzéseket ugyanis már nem mutatott fel a kormány” – nyilatkozta Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója a Vasárnapi Híreknek.

Kollégánk szerint hatékony bürokráciacsökkentő programot csak megfelelő előzetes hatásvizsgálatok elvégzésével, évenkénti és nyilvánosan jelentésekkel, és egy erős, központi akarattal lehet véghezvinni.

„A másik, ami viszont fontos lenne: nem kell mindent egyszerre, több száz vállalással végigvinni. A korábbi bürokráciacsökkentő programok is itt buktak el. Nem volt olyan, ami ne 100 intézkedés fölötti tömegben akart volna azonnal mindenen változtatni. Aztán hogy ezekből mit tudtak megvalósítani meg mit nem, mi volt hatékony és mi nem, sosem tudtuk meg. Ne legyen 100 intézkedés, legyen csak 10. De akkor azokhoz ragaszkodjanak, és vigyék is végig őket” – mondta Reszkető Petra a lapnak.

A vállalati adminisztratív terhekről szóló korábbi elemzésünket itt olvashatják.