Hova vezet a rokkantsági ellátások megvonása?
2021.09.02.
Az empirikus kutatások igazolják, hogy a túlzottan engedékeny rokkantsági rendszer növeli az ellátás igénybevételét és csökkenti az ellátásba lépők munkakínálatát. De milyen hatása van az ellátások hirtelen csökkentésének vagy megvonásának az érintettek újrafoglalkoztatására?
Erről beszélt előadásában Krekó Judit, a BI vezető kutatója az idén online megrendezett 18. ESPAnet-konferencián, a Bíró Anikóval (KRTK-KTI), Hornok Cecíliával (Kiel Institute for the World Economy), Prinz Dániellel (Institute for Fiscal Studies) és Scharle Ágotával (BI) közösen írt elemzés kapcsán.
Az elemzés a 2012-ben Magyarországon életbe lépett rokkantsági reform hatását vizsgálta, amely nem csak a rokkantsági és rehabilitációs ellátások hozzáférésének feltételeit szigorította, hanem egészségügyi felülvizsgálatot is előírt a már ellátásban részesülők nagy részének, melynek következtében sokan részben vagy teljesen elvesztették az ellátásra való jogosultságukat. A radikális reform egyszerre célozta meg a rokkantsági juttatásokba történő beáramlás csökkentését és a korábban rokkantsági ellátásban részesülők visszavezetését a munkapiacra.
Kvantitatív elemzésünkben az államigazgatási adatokat tartalmazó, nagyméretű és pontos ADMIN3 adatbázist használtuk, melynek segítségével megbecsültük az ellátás megvonásának/csökkentésének hatását a különböző munkaerőpiaci eredményekre (foglalkoztatás valószínűsége és időtartama, bérek). Feltételeztük, hogy ezek a hatások az alap egészségi állapottól és a korábbi foglalkoztatási múlttól függenek.
Hipotézisünk szerint míg egyes pénzügyi ösztönzők javíthatják a kedvezményezettek munkaerőpiaci kimeneteit (pl. különféle munkáltatói adókedvezmények, rehabilitációs hozzájárulás), a jogosultság hirtelen visszavonása vagy az ellátás összegének radikális csökkentése nem elegendő újbóli aktiválásukhoz. A munkavégzés nélkül töltött hosszú idő ugyanis a humántőke leértékelődéséhez és a munkaerőpiactól való eltávolodáshoz vezethet, ami megnehezíti az ellátásból kiszorult emberek sikeres visszatérését a munkaerőpiacra. Emiatt feltételezésünk szerint a kemény pénzügyi ösztönzők akár rosszabb minőségű foglalkoztatást és negatív egészségügyi következményeket is eredményezhetnek.
A magyar reform számos tanulságot nyújt a drasztikus aktiválási politikák foglalkoztatási és egészségügyi következményeiről.
Témába vágó kutatásunk:
Az ESPAnet-konferencia teljes programja itt tölthető le.