A részvételi költségvetés diszkrét bája – lehetőségek és kockázatok
2022.09.27.
A részvételi költségvetés nagyban hozzájárulhat a demokratikus legitimáció erősítéséhez, azonban bevezetési során számos kihívás felmerülhet.
2022. szeptember 27-én Reszkető Petra Edina a szegedi Motivácó Műhely által szervezett „Párbeszéd a részvételiségről helyi szinten” konferencián tartott előadást a részvételi költségvetésben rejlő lehetőségekről és kockázatokról.
A részvételi költségvetés fő célja a demokratikus legitimáció erősítése, a helyi közösségek bevonása a költségvetés-alkotási folyamatba. A világ számos országában vezettek be helyi önkormányzatok részvételi költségvetést. Magyarországon többek között Budapesti Fővárosi Önkormányzat, számos kerületi önkormányzat, Érd, Szentendre és Miskolc is kísérletezik részvételi költségvetéssel. Fontos kiemelni, hogy a részvételi költségvetést sokan, sokféle célból és sokféleképpen csinálnak.
A részvételi költségvetés számos előnnyel járhat. A már említett demokratikus legitimáció erősítésén felül a helyi közösség bevonásával kialakított költségvetés hozzájárulhat a résztvevő állampolgárok közpénzügyi ismereteinek bővítésére és a költségvetési átváltások és dilemmák megismerésére. A folyamatban résztvevő civilek jobban átláthatják és megérthetik az önkormányzati feladatok teljességét, illetve a helyi önkormányzatok (amúgy, erősen szűkülő) költségvetési mozgásterét. Előre haladott formában a részvételi költségvetés lehetőséget nyújthat hátrányos helyzetű csoportok (például, romák, fiatalok) bevonását a helyi döntéshozatali folyamatokba. Összeségében, az ilyen kísérleti projektek hosszabb távon mobilizálni tudják a helyi közösségeket és oldhatják a politikai apátiát, a közügyektől való eltávolodást is.
A gyakorlatban azonban számos kihívással is szembesül az a polgármester, önkormányzati tisztviselő és helyi civil aktivista, aki a részvételi költségvetéssel kísérletezik. Egyik legfőbb kockázat, hogy a helyi politikai vezetők saját (párt)politikai céljaikra, imázsépítésre használják fel, és eközben nem törekszenek valódi közösségi-alapú tanulásra. Jelentős akadályként jelentkezhet, amennyiben a helyi önkormányzati dolgozók túlterheltek, a projekt-alapú megvalósítás idegen számukra. Amennyiben a részvételi költségvetés helyi szinten adaptált modellje nem megfelelően működik, az frusztrációt ébreszthet mind a közszektorbeli, mind a civil résztvevőkben, így könnyen elmaradhatnak, vagy sérülhetnek az ilyen kísérleti projektek fentebb felsorolt előnyei. Így fontos hangsúlyozni, hogy bár a részvételi költségvetés egy nagyszerű módszer a helyi demokrácia erősítésére, mint sok más ígéretes közösségi program esetében, az ördög itt is a részletekben rejlik.