Eddig az elhelyezkedést kilátástalannak érző fiatalok is viszonylag gyorsan találtak állást

2020.02.26.

Az elmúlt évek munkaerőhiányos környezetében a fiatal álláskeresők nagy része egy-két negyedév alatt el tudott helyezkedni, amennyiben nem akadályozta betegség vagy családi ok a munkába állásban.

Mivel a fiatalkori munkanélküliség jelentős hatással lehet az egész karrierpályára, megvizsgáltuk, hogy milyen tényezők befolyásolják a munkába állás gyorsaságát az álláskereső fiatalok esetében. Ehhez a Munkaerőpiaci felmérés 2015 és 2018 közötti adatait használtuk, és elsősorban arra voltunk kíváncsiak,  hogyan  módosul az álláskeresés időtartama az élethelyzet és a motiváció függvényében.

A frissen nem tanulóvá, se nem dolgozóvá (NTND) válók  adatai alapján megállapítható, hogy szinte mindenki, aki akart és tudott dolgozni, viszonylag gyorsan munkába tudott állni az elmúlt években. A fenti csoportok közül a tartós betegeket és a családi okokból nem dolgozókat leszámítva, négy negyedév alatt minden csoportban 40 százalék alá csökkent a még mindig NTND-státusban lévők aránya,  a visszahívást várók és az álláskeresők (ILO-munkanélküliek) többsége pedig már fél éven belül talált állást.

IBS youth munkaba allas abra

A motivációt vizsgálva azt találtuk, hogy aki saját bevallása szerint is akar dolgozni, az gyorsabban talál munkát, és aki munkába tudna állni két héten belül, az akkor is gyorsabban talál munkát, ha az előző negyedévben nem is keresett aktívan álláslehetőségeket. Ugyanakkor meglepő módon önmagában az, hogy az álláskeresők regisztrálnak-e a munkaügyi szolgálatnál, általában nem befolyásolja a munkába állásig eltelt időt, kivéve azok körében, akik akarnak dolgozni, viszont nem keresnek önállóan munkát – nekik vélhetően segít feltérképezni az elérhető lehetőségeket a munkaügyi kirendeltség.

A Budapest Intézet részt vesz az EGT Alap és a Norvég Alap fiatalok munkavállalását támogató programja által finanszírozott “Youth Employment PartnerSHIP” projektben, melynek célja, hogy Spanyolországban, Magyarországon, Olaszországban és Lengyelországban futó, fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok elemzésének segítségével adjon választ arra a kérdésre, hogy mennyire hatékony támogatást kapnak a fiatalok a munkaerőpiacon.