A járvány különösen nehéz helyzetbe hozta a fiatalokat

2020.07.01.

Magyarországon 43 százalékkal nőtt a fiatal álláskeresők száma idén májusra a 2019-es adatokhoz képest, ráadásul ez hosszan tartó hatást gyakorolhat a fiatalok karrierjére.

A COVID-19 járvány nyomán kialakuló gazdasági válság világszerte a munkanélküliség megugrását hozta magával és különösen nehéz helyzetbe hozta a fiatalokat. Ahogy az ILO legfrissebb jelentése is felhívja rá a figyelmet, a fiatalokat a járvány többszörösen, számos csatornán keresztül sújtja. Az álláshelyek számának visszaesésén túl az oktatás akadozása, képzések leállása érdemben rontja a jövőbeli foglalkoztatási és kereseti lehetőségeket. A karantén-intézkedések és a vállalatok jó részének átállása online üzemmódra pedig jelentős mértékben nehezíti az álláskeresés folyamatát, érzékenyen érintve a pályakezdő fiatalokat. Az ILO felmérése szerint világszerte legalább hatból egy fiatal veszítette el állását, a munkában maradók munkaideje pedig átlagosan 23%-kal csökkent.

A hazai munkanélküliség alakulásának korcsoportok szerinti megoszlásáról a nyilvántartott álláskeresők májusi adata szolgáltatja a legfrissebb – bár csak részleges – képet. Eszerint a járvány a 25-34 éves korosztályt érintette a legnagyobb mértékben, de az álláskeresők száma a 20-24-es korosztályban is számottevően, mintegy 43%-kal emelkedett 2019 májusához viszonyítva.

Álláskeresők korcsoport szerint

Álláskeresők százalékos növekedése

Számottevő a kockázata annak, hogy az oktatásból júniusban kikerülő fiatalok rosszabb esélyekkel kezdenek a munkapiacon, mint tavaly végző társaik. A vállalatok kevesebb új munkaerőt vesznek fel, ami csökkenti a fiatal pályakezdők elhelyezkedési esélyeit. A pályakezdőként elszenvedett munkanélküliség pedig nemzetközi és hazai kutatások szerint is az életpálya egészére hatással lehet (ún. sebhelyhatás).

Ebben a helyzetben a fiatalok foglalkoztatását segítő, aktív munkapiaci eszközöknek fontos szerepe lehet a járvánnyal kapcsolatos munkapiaci sokkok következményeinek enyhítésében. Hogy mekkora, arra pontosabb választ adhat az EGT Alap és a Norvég Alap fiatalok munkavállalását támogató programja által finanszírozott “Youth Employment PartnerSHIP” projekt, amelyben a Budapest Intézet is részt vesz. A 2018 végén indult projekt egyik célja a Spanyolországban, Magyarországon, Olaszországban és Lengyelországban működő, fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok hatékonyságának mérése.

A magyarországi kutatás az Ifjúsági Garanciaprogram 90 napos bérköltség támogatási eszközét vizsgálja, amely három hónapon át a fiatal álláskereső bérköltségének akár egészét fedezi, és sem a fiatal munkavállaló, sem a munkaadó részéről nem jár további kötelezettséggel. Az eszköz a COVID-19 okozta válság sajátosságai miatt fontos szerephez juthat: különösen népszerű lehet azon vállalatok körében, amelyek az ismét élénkülő kereslet nyomán már tudnának új fiatalt foglalkoztatni, a visszaesés miatt meggyengülő pénzügyi helyzetük azonban ezt nem teszi lehetővé, a kilábalás sebességével kapcsolatos bizonytalanság miatt pedig nem tudnak hosszabb távra elköteleződni.

Bár előzetes eredményeink szerint a program növeli a részt vevők elhelyezkedési esélyeit, ugyanakkor az alacsonyabb iskolai végzettséggel és kedvezőtlenebb munkapiaci történettel rendelkezők kisebb eséllyel kerülnek a programokba. Az eszközök eredményessége szempontjából fontos lenne, hogy az Ifjúsági Garancia keretében nyújtott támogatások elérjék a sérülékenyebb, a munkapiacon eleve rosszabb eséllyel induló fiatalokat is.