Jobb oktatás nélkül nem tud tovább nőni a foglalkoztatás

2016.11.15.

Bár az elmúlt években egyre többen dolgoznak Magyarországon, az EU-átlaghoz képest még mindig sokan inaktívak. A további bővülést megakadályozhatja a képzett munkaerő hiánya, a szakképzés reformja pedig csak rontott a helyzeten.

2013 óta látványosan bővült Magyarországon a foglalkoztatottak aránya, miközben jelentősen csökkent a munkanélküliség. Azonban ha a KSH adatai mögé nézünk, kiderül, hogy ebben a növekedésben jelentős szerepe volt a közfoglalkoztatásnak és a külföldi munkavállalásnak, ami nem a magyarországi gazdasági helyzet javulásával függ össze. Ha ezeket a hatásokat kiszűrjük a számokból, akkor azt látjuk, hogy viszonylag csekély a növekedés a válság előtti szinthez viszonyítva, és még mindig régiós sereghajtók vagyunk – derül ki Scharle Ágota tanulmányából, ami a Tárki Társadalmi Riport 2016 kötetében jelent meg, a projekthez kapcsolódó számítások eredményeit pedig Molnár Tamás ismertette a Magyar Közgazdasági Társaság 54. Vándorgyűlésén Kecskeméten.

Az elemzés szerint a foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepe volt az idősebbek növekvő munkavállalásának, ugyanakkor az egymással ellenkező hatású kormányzati intézkedések (mint például a nyugdíjkorhatár emelése mellett a nők 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetővé tétele) fékezték a foglalkoztatási ráta emelkedését. A régió többi országától való lemaradásunkat részben a középfokú végzettségűek alacsonyabb aránya, részben pedig egyéb tényezők, mint például az általános gazdaságpolitika negatív hatása magyarázza.

A környező országok mellett az európai átlagtól is le van maradva a magyar foglalkoztatottság, ráadásul az elmúlt évek gyors növekedését nem lesz könnyű fenntartani. Csillag Márton, a BI senior kutatója a LIGA szakszervezetek szakmai napján szeptemberben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar munkaerő-tartalék jelentős részben képzetlenekből áll, a munkanélküliek többségét pedig képzés helyett közfoglalkoztatásra küldik a munkaügyi központok. Nem javult a pályakezdők összetétele sem: ezért a nem megfelelő középfokú oktatás, ezen belül pedig főként a szakképzés a felelős. A szakiskolákban tanulók nagyobb eséllyel lesznek munkanélküliek, és alacsonyabb keresetre számíthatnak. A szakképzés reformja ráadásul az általános készségek helyett a gyorsan elévülő szakmai gyakorlatra helyezte a hangsúlyt, ami hosszabb távon tovább ronthat a helyzeten – mondta Scharle Ágota a Magyar Narancsnak.